Itt töltheted le az Erdőkertekről szóló szakdolgozatomat 🙂

Hogy mi is az a fűszerspirál? Permakultúra a javából!

A permakultúra ugyebár a természet megfigyelésen alapuló ökologikus tervezés. A természetben megtalálható formák, minták nem véletlen alakultak ki, hanem évmilliók evolúciójának köszönhetik a mai formájukat. Így amikor csak lehet, érdemes  a természetből inspirálódni. A csigaház spirálformája stabil, helytakarékos és emellett még szép forma is.

A fűszerspirál tulajdonképpen egy csigaház formájú ágyás, amelynél kihasználjuk, hogy a spirálforma egymástól különböző adottságú területeket hoz létre. Azzal, hogy többdimenziós a formánk és a négy égtáj felé tájoljuk, különböző mikroklímákat alakítunk ki.

Azaz más más adottságokkal fognak rendelkezni a spirál oldalai, pl. a déli oldal melegebb, mint az északi , így oda a szárazságtűrő és melegkedvelő növények kerülnek, pl. a borsikafű, kakukkfű, zsálya vagy oregánó.

Az északi oldalra ültetjük az árnyékosabb részt preferáló növényeket, mint például a metélőhagymát. A keleti oldalra a koriander kerülhet, amelyet így megóvunk a korai felmagzást okozó,  perzselő délutáni napsütéstől. Ha pedig a víz felül közelítjük meg a dolgokat, a  spirálunk fenti része lesz a legszárazabb, hisz itt folyik le a leggyorsabban a víz. Ide pl. rozmaringot érdemes ültetni. amelynek  ezek az adottságok tökéletesek, ráadásul, mivel télen is szép , zöld marad ekkor is, megkoronázza’ a fűszerspirálunkat.

A spirál aljára kerülhetnek a több nedvességet igénylő növények, mint például a menta. Mivel ezek mind évelő növények , nem kell őket évről évre újraültetnünk, sőt évről-évre erősebbek lesznek, mert egyre jobban alkalmazkodnak a helyi adottságokhoz. Ameddig a növények nagyok lesznek és kitöltik a nekik szánt részt az üres részeket , beszórhatjuk egynyári virágokkal,  pl. körömvirággal vagy beporzókat csalogató pillangóvirággal.

Ezek csupán ajánlások bátran, egészítsd ki más növényekkel, pl. szamócával, kasvirággal vagy levendulával a fűszerspirálodat!

Erdőkert – kertjeink jövője?

Ha az ember életében elsőnek meghallja az erdőkert szót, a legtöbben azonnal egy elvadult, a természetnek átadott kertre asszociálnak, amely egy árnyékos erdőre emlékeztet. Ám a regeneratív mozgalom által emlegetett erdőkert kifejezés nem ezt takarja.

Erdő is, kert is

Egy erdőkert az erdő és a kert legjobb részeit kovácsolja össze. Egyrészt olyan, mint egy kert, mert főként az emberek számára hasznos növények találhatóak meg benne, például ehetőek, gyógyhatásúak stb., emellett esztétikai érzékünknek is eleget tesz, azaz megnyugtató, pihenésre alkalmas hely. Másrészt olyan, mint egy erdő, mert minimális
törődést igényel, emellett a többi élőlénynek is élőhelyet teremt.

MARTIN CRAWFORD, A HOGYAN ALAKÍTS KI ERDŐKERTET (HOW TO CREATE A FOREST GARDEN) CÍMŰ KÖNYV SZERZŐJE A KÖVETKEZŐKÉPP DEFINIÁLJA AZ ERDŐKERTET: EGY EMBER ÁLTAL GONDOSAN MEGTERVEZETT, TERMÉSZETES ÖKOSZISZTÉMÁT UTÁNZÓ KERT.

Ha érdekel ez a téma itt tudod tovább olvasni az általam írt cikket: https://kert.tv/erdokert-kertjeink-jovoje/

Kép forrása: goveganic.net

Ásásmentes kert kezdőknek

Mi az az ásásmentesség/ no-dig?

Manapság egyre divatosabb lesz a no-dig gardening, azaz az ásásmentes kertészkedés. Mai cikkünkben végigjárjuk ennek előnyeit, okait, illetve írásom végén egy leírást találsz, hogy hogyan hozhatsz létre egy ilyen típusú ágyást a kertedben néhány kartonlap segítségével.

Az ásásmentes kertben a talajt nem bolygatjuk ásással, kapálással. Helyette a talajélet szerves anyaggal történő táplálásán van a hangsúly. Ha belegondolunk, a természetben sincsen ez másképpen, ott sincsen senki, aki minden évben felásná a talajt, helyette levelek, elhalt növények, állati ürülék építik azt és biztosítják évről évre a termékenységét.

Ha érdekel ez a téma itt tudod tovább olvasni az általam írt cikket: https://kert.tv/asasmentes-kert-kezdoknek/

Egy londoni erdőkert- projekt megvalósulása

A londoni Finsbury Park egyik sarkában egy igazán különleges projekt valósult meg 2010-ben. Az Edible Landscapes nevű civil szervezet egy permakultúrás elvek alapján megtervezett erdőkertet hozott létre. (Az erdőkertről itt írtunk korábban: Erdőkert- kertjeink jövője?) A 12 éve ültetett csemeték ma már egy kifejlett erdőkertté nőtték ki magukat, több, mint 200 különböző fajta növénnyel. A növényeknek mind kicsi a karbantartási igényük, emellett ehetőek vagy másképpen hasznosíthatóak.

Kezdetek, célkitűzések

A kertet Jo Homen, egy erdőkert tanár kezdte el megtervezni. A terület lépésről lépésre lett kialakítva, amikor rendelkezésre állt pénz a fejlesztésre, akkor ültették be tovább. Martin Crawford Hogyan alakíts ki erdőkertet (How to create a Forest Garden) könyve nagy hatással volt a kialakítására és a mai napig sokat forgatják a terület fenntartói.

A civil szervezet célja a hozzáférhető oktatás permakultúra és erdőkert témában, amit edukatív jellegű eseményekkel és kurzusokkal biztosítanak. Emellett a helyi közösséggel együttműködve biodiverzitásban magas, ehető területeket hoznak létre, amelyek hasznosak az embereknek és a vadvilágnak. Az idén például az erdőkerttel szembeni területre a szomszédos iskola diákjaival egy gyümölcsöst telepítettek.

Ha érdekel ez a téma itt tudod tovább olvasni az általam írt cikket: https://kert.tv/egy-londoni-erdokert-projekt-megvalosulasa/

Kép forrása: Blunck Réka

Hogyan védekezzünk aszály ellen a hobbikertben?

A klímaváltozás hatásaira érdemes felkészítenünk a kertjeinket is. Mai cikkemben azt járjuk körbe, hogy hogyan tudjuk felkészíteni területeinket az aszályra.

Gyűjtsük az esővizet!

Főleg városi környezetben jellemző, hogy a terület nagy százaléka le van betonozva, burkolva, az erre eső csapadék meg csak a csatornán folyik le. Ezen az erőforrások pazarlását népszerűsítő gondolkodásmódon érdemes változtatni. Sokkal inkább az a cél kellene, hogy lebegjen a szemünk előtt, hogy a vizet a területünkön szeretnénk tartani és szétoszlatni. Angolul van erre egy nagyon szép kifejezés, a “rainwater harvesting”, azaz az esővíz szüretelése. 

Az egyik legalapvetőbb dolog, hogy ahol csak meg tudjuk oldani, ott gyűjtsük az esővizet pl. egy tartályba, legyen az föld alatti vagy a felszínen lévő. Ha van lehetőségünk választani, akkor érdemes egy zárt tartályt (pl. IBC) venni, amiben az egyik oldalon az eresz megy be, a másikon pedig a csap van, mivel ha nyitott tetejűt választunk, könnyen párologhat is belőle. Ha egy nyílt tárolóval dolgozunk, pl. egy hordóval, akkor érdemes a felületére ráerősíteni egy sűrű szövésű hálót, hogy a szúnyogok ne tudjanak benne szaporodni. 

Ha érdekel ez a téma itt tudod tovább olvasni az általam írt cikket: https://kert.tv/hogyan-vedekezzunk-az-aszaly-ellen-a-hobbikertben/

Kép forrása: mulkernlandscaping.com

Biodiverzitás a kertünkben avagy hogyan vonzzuk be a vadvilágot?

Több oka is van, hogy miért érdemes bevonzani különböző élőlényeket a területünkre. Egyrészt munka-csökkentő előnyökkel jár a vadvilág bevonzása, hisz megeszik például a tetveket. Tudtad, hogy csupán egyetlen katicabogár lárva is több száz tetvet eszik meg egy nap? Vagy hogy az énekes madarak megeszik a kullancsokat? Minél több beporzót sikerül a kertünkbe csalogatni, annál nagyobb termésre számíthatunk egyébként, hisz ők porozzák be a gyümölcsfákat, cukkiniket, tököket, uborkákat, paradicsomokat, padlizsánokat, paprikákat.

Emellett van annál szebb, amikor a szivárvány minden színében pompázó szitakötők meg pillangók repkednek körülöttünk? Szerintem a madarak csicsergése, rovarok zümmögése adja meg csak igazán a kert hangulatát.

Komolyra fordítva a szót, jelenleg a hatodik fajkihalási hullámban vagyunk. Kutatások bizonyítják, hogy közel egymillió fajt fenyeget kihalás, de pontos számot nehéz mondani, mert nem tudjuk pontosan, hogy hány faj él a Földön. A fajok kihalási rátája nagyon magas; 24-150 faj hal ki naponta, a normális az évi 3-4 lenne.

Ez miért problematikus? Egy jól működő ökoszisztéma nélkül mi, emberek sem tudnánk létezni, hiszen folyamatosan használjuk az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatásokat, mint a tiszta levegő, tiszta víz, a növények beporzása stb. Ezeket nem tudjuk mi, emberek megoldani a minket körülvevő bioszféra nélkül, azért is kell ennyire óvnunk. Az abszurd az egészben az, hogy az emberi viselkedés okozza a jelenlegi kihalási hullámot, ami része korunk ökológiai válságának. E kihalási hullám fő okai a különböző fajok élőhelyeinek megszűnése a helytelen földhasználat, klímaváltozás, inváziós fajok stb. miatt.
Viszont érdemes fejben tartanunk, hogy mi, emberek lehetünk nagyon pozitív hatással a is a környezetünkre! Nézzük meg tehát, hogy mi hogyan tehetjük a kertünket vadvilág paradicsommá. Itt olvashatod tovább ezt a cikket: https://kert.tv/biodiverzitas-a-kertunkben-avagy-hogyan-vonzzuk-be-a-vadvilagot/

Kép forrása: mylandscapes.co.uk