Mi a permakultúra?

 

“ A permakultúra egy tánc, amelyben a természet vezet.” 

(Bill Mollison)

A permakultúra egy olyan tervezési rendszer, amely az ökológia törvényeire alapozva az élővilág együttműködését kihasználva próbál egy fenntartható emberi környezetet létrehozni. A permakultúrát a „lusta kertész módszerének” is szokták nevezni, ami arra utal, hogy egy olyan rendszert próbál létrehozni amelyben minél kevesebb energiát és munkát kell befektetnünk, ugyanis arra törekszünk, hogy a természet dolgozzon helyettünk.

Milyen a permakultúrás kert? Milyen típusú kerteket tervezek?

Az ilyen módszerrel megtervezett kertekben arra törekszünk, hogy hogy a kert minden eleme – akár a természetben – több funkcióval rendelkezzen. Például egy tó nemcsak szép látványt nyújthat, hanem az élőhelyek számát is növelheti, és esővizet is tárolhat. 

Továbbá igyekszünk biztosítani, hogy az erőforrások körforgásban maradjanak, tehát például az avart nem dobjuk ki, hanem a területen hagyva komposztáljuk, így biztosítva a benne lévő tápanyagok helyben való hasznosulását. A levágott faágakból ágyásszegély, mulcsnak való fadarálék készülhet, vagy beolthatjuk őket ehető gombával. A holtfa búvóhelyet, élőhelyet jelenthet a rovaroknak. 

Összességében elmondható, hogy hosszú távon a permakultúrás kert a hagyományos kertnél kevesebb munkát jelent, többek között az évelő növényeknek és a vízmegtartásnak köszönhetően. 
Célom, hogy az általam tervezett területek bőségesen lássák el a tulajdonost élelemmel, gyógynövénnyel és kézműves alapanyaggal. Ezen felül legyenek pihenésre és kikapcsolódásra invitáló helyek, és használóiknak esztétikailag is örömet okozzanak.

Élővilág

Mivel a permakultúrás tervezésnél az élővilág igényeit is szem előtt tartjuk, fontos, hogy más fajok igényeinek is megfeleljen a kert. Ezért nagy hangsúlyt fektetek az élőhelyek teremtésére, vagyis arra, hogy legyen az állatoknak megfelelő búvóhelye: például farakások, madárodúk vagy magas fű. 

További szempontom, hogy amikor csak lehet, virágozzon valamilyen növény, kora tavasszal a krókusz, késő ősszel az őszirózsa, hisz a beporzóknak az év minden szakaszában szüksége van táplálékra. 

Ezekkel az ötletekkel együtt olyan, magas biodiverzitást biztosító élőhelyet hozunk létre, amely hatékony a fajok kihalása ellen és ideális a rovarok, énekesmadarak számára.

Növények

A kertekbe zömében évelő növényeket tervezek. Ezzel energiát is megtakarítunk, hiszen nem kell minden évben újraültetni őket, hanem évről évre erősebbek lesznek. 

A tervezésnél, mint már említettem, az egyik fő szempontom, hogy minden elem, ami bekerül a kertbe, több funkciót is ellásson. Vegyük példának a kasvirágot, amely egyrészt beporzócsalogató, tehát hasznos a méheknek, és rajtuk keresztül az élővilágnak, így nekünk, embereknek is. Továbbá gyógynövény is, magvaival táplálkoznak az áttelelő madarak, és ezen felül gyönyörű is, díszíti a kertünket.  A  permakultúrás tervezésnél arra is figyelünk, hogy a növények egymást segítsék. Például a babot a sok nitrogént igénylő növények mellé ültetjük, mivel a gyökereivel nitrogént köt meg, így segítve a körülötte lévő növények fejlődését. Vagy a paprika mellé ültetett bazsalikom illatával elriasztja annak kártevőit.

Víz és talaj

Minden élet alapja a víz. Tervezéseim során célom, hogy megtartsuk a vizet a területen belül. Erre szolgálhat egy esővízgyűjtő tartály vagy az, hogy övárkokat ásunk, ahol  a szintvonalak melletti mélyedés tárolja és lassan beszivárogtatja  a vizet a talajba. Egy vizes élőhely, például egy tó vagy tavacska létrehozása is nagyban megnövelheti területünkön a biodiverzitás szintjét, amellett, hogy tárolja a csapadékvizet. Területünkön egészséges talajt építünk ki, ahol a föld megszívhatja magát, és szivacs módjára, nagyobb mennyiségű vizet tárolhat.